Vélemény, kritika, beszólás? Konfliktusforrások a kommunikációban
Számtalan okból hangozhatnak el – kért vagy kéretlen – vélemények, visszajelzések a munkahelyi körülményekről, a vezető rátermettségéről, a munkavállaló teljesítményéről. A tapasztalatok megosztása hozzáadhat mind a cég, mind a munkavállalók fejlődéséhez. Vagy épp ellenkezőleg. Ha félresiklik a kommunikáció, nem sikerül megtalálni egy befogadható hangot, abból mély konfliktusok és kiszámíthatatlan következmények származhatnak – ahol súlyos károkat szenvedhet végső soron akár a vállalkozás szervezete, jó hírneve vagy a munkavállaló önbecsülése.
Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek?
A kommunikációs csatornák bővülésével, a véleményvezérek megjelenésével napjainkban egyre bátrabban, egy több fórumon jelennek meg vélemények. Mind a vezetőknek, mind a munkavállalóknak van tapasztalata a másikról, a közös együttműködésről. Azonban a vonatkozó visszajelzéseket nem mindig sikerül a megfelelő személyhez, a megfelelő csatornán és hangnemben eljuttatni.
Ha a munkavállalók nem kapnak teret arra, hogy a munkahelyi körülményeikről, a folyamatokról visszajelezzenek, az információ utat találhat magának – sokszor az addig felgyülemlett feszültséggel, indulatokkal együtt – más csatornákon. A folyosói pletykák formájában vagy a közösségi médiában megjelenő gondolatok anyagi sérelmeket okozhatnak a cégek belső vagy külső megítélésében.
A véleménynyilvánítás korlátjainak a Munka Törvénykönyve határt szab, védve a munkáltató jó hírnevét, gazdasági érdekeit. Azonban egy nyertes per, egy jelentős mértékű kártérítés, nem garancia arra, hogy a reputációban esett csorbát is ki lehet köszörülni. A helyreállítás sokkal több energiát, időt vehet igénybe, mint amit a megelőzésbe lehetett volna fektetni.
Hogyan kérdezzünk? Hogyan mondjuk?
Ma már a munkáltatók is egyre nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy munkavállalóik visszajelzéseit összegyűjtsék. Nem elegendő azonban csak a szükséges kérdőíveket összeállítani és kiküldeni, vagy a papírformának eleget téve, belső interjúkat tartani. Szükséges a valódi nyitottság is a munkáltató részéről arra, hogy a jószándékú kritikát meghallja. Az értő figyelem is elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkáltató – lehetőségeihez képest – a munkavállalói visszajelzéseket beépítse a cég működésébe annak érdekében, hogy a folyamatokat jobbítsák, a munkavállalók elégedettségét növeljék, és így végső soron stabilabb, eredményesebb legyen a cég.
Egyre inkább bevett gyakorlat negyedévente-félévente teljesítményértékelést tartani. Még tanuljuk, hogyan lehet jól adni és fogadni a kritikát. A jobbító szándékú javaslatokat, véleménykülönbségeket olykor a nem megfelelő „csomagolás” miatt nem tudja befogadni a másik fél. Számos munkaügyi per eredhet olyan konfliktusból, amely egy véleményeltérésből, vagy ennek nem megfelelő kinyilvánításából ered. Egy önbecsülésében sérült munkavállaló vagy vezető minden tőle telhetőt megtehet, hogy igazságérzete helyre álljon – ha kell, egy hosszú, fáradságos, költséges per megindításával.
Lépések egy bizalomteli kommunikációs környezethez
Ahhoz, hogy kialakulhasson egy konstruktív kommunikációs környezet, ahol mind a munkavállalók, mind a vezetők megoszthatják meglátásaikat, elengedhetetlen a munkáltató aktív közreműködése a folyamatos, aktív kommunikációs csatornák kiépítésével, egy bizalomteljes párbeszéd kialakításával.
A kommunikációs kultúra fejlesztésében szerepet játszhat a munkavállalók kommunikációs készségeinek, önismeretének fejlesztése szakértők közreműködésével, oktatással.
Ennek a környezetnek a kiépítésében támogathatja a vezetőket egy mediátor is, aki az addig esetleg szőnyeg alá sepert konfliktusokat segíthet tisztázni, a berögződött hiedelmeket meghaladni. A közvetítés olyan kommunikációs környezetet biztosít, ahol a mediátor a folyamat vezetésével azt is elősegíti, hogy a résztvevők tisztelettel fogalmazzák meg gondolataikat.
Mindezek a lépések segíthetnek egy olyan bizalommal teli munkahelyi környezet kiépítésében, amelyben mind a munkáltató, mind a munkavállalók tudnak, és akarnak is hangot adni véleményüknek olyan formában, amely abban is segít, hogy a másik fél meghallja az üzenetet. A nyitott és tiszteletteljes kommunikáció lehet az egyik kulcsa a munkahelyek sikerének.
