A konfliktus természetes vagy munkáltatóként kell tennünk ellene?
A munkáltató köteles a munkavállalók számára egészséges és biztonságos munkafeltételeket biztosítani. A Covid járvány tapasztalatai hatására az egészség felértékelődött és a munkáltató munkavédelmi kötelességei is hangsúlyosabbá váltak.
A testi egészség mellett a mentális egészség megőrzése napjainkban egyre komolyabb kihívás, amelybe beletartozik a munkahelyi konfliktusok szakszerű kezelése is.
Sok vezetőtől lehet azt hallani, hogy az ő csapatában nincsenek konfliktusok, vagy ha vannak is, azok az élet természetes velejárói és azokat a kollégáknak egymás között – felnőtt emberek lévén – meg kell tudni oldani, egy vezetőnek nincs ideje apró-cseprő vitákkal foglalkozni.
Mi a gond ezzel a megközelítéssel? Nos, többek között az, hogy nem veszi számításba, hogy amíg a kollégák a konfliktusaikkal foglalkoznak, addig nem a munkára fókuszálnak, ez pedig rontja a hatékonyságot. Sokan továbbá nem rendelkeznek a konfliktusok kezeléséhez megfelelő tudással, eszköztárral, így számukra a konfliktushelyzetek komoly stresszforrást jelenthetnek, amely betegállományokhoz, vagy akár kilépésekhez is vezethet.
Kevéssé ismert, hogy a munkáltatót a konfliktusok kezelése tekintetében jogi kötelezettség, illetve felelősség is terheli. A munkáltatónak ugyanis kötelessége az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtése. Ebbe pedig nem csak a fizikai biztonság, illetve testi egészség, hanem a mentális egészség is beletartozik, sőt manapság a mentális egészség megőrzése vált nagyobb kihívássá.
A munkavédelmi törvény a pszichoszociális kockázatok között kifejezetten említést tesz a konfliktusokról, mint olyan tényezőről, amellyel összefüggésben a munkavállalót stressz, munkabaleset, illetve lelki eredetű (pszichoszomatikus) megbetegedés érheti. A munkáltató tehát a munkabiztonsági kockázatértékelés során ezen tényezőt is köteles értékelni és a következményeinek az elkerülése, illetve enyhítése érdekében megfelelő intézkedési tervet kidolgozni. Amennyiben a munkavállaló a munkaviszonyával összefüggésben őt ért káros hatások – így például munkahelyi konfliktusok, stressz – következtében megbetegszik, a munkáltató kárfelelőssége felmerül, amelynek súlyos anyagi következményei lehetnek.
A fenti jogi kockázatok jelentősen csökkenthetők, amennyiben a munkáltató a munkavédelmi kockázatértékelés során a pszichoszociális tényezőkre is hangsúlyt tesz és a szabályzataiban – sok más munkavédelmi szempontból lényeges tényező mellett – a munkahelyi konfliktusok kezelésére, azok káros hatásainak az enyhítésére vonatkozó intézkedési tervet is megfogalmaz.
A kezeletlen konfliktusok idővel eszkalálódhatnak, és szélsőséges esetben mobbing-gá, zaklatássá fajulhatnak, amelyek az áldozatok számára különösen súlyos mentális következményekkel járhatnak, továbbá az áldozatok azonnali hatályú felmondását, kártérítés, illetve sérelemdíj iránti igényét is megalapozhatják, nem is beszélve a munkáltatót az ilyen ügyek kapcsán érhető reputációs veszteségről.
A címben feltett kérdésre tehát a válaszom az, hogy igen, a konfliktus természetes, de azok kezelése a munkáltatónak/vezetőknek feladata, sőt jogi kötelezettsége. Most, amikor a pandémia hatására romlott az általános mentális állapot, érdemes a pszichoszociális kockázatokra és ezen belül is a munkahelyi konfliktusokra, azok kezelésére még nagyobb hangsúlyt helyezni. Hosszútávon megéri.
Írta: Hanyu Henrietta, 2021. május 20.
